Akkor folytatódik vidám nőnapi perditázó sorozatunk.

II.

A mai alapanyagunk vagy kiindulási pontok nem mese lesz, mint tegnap, hanem film. Illetve egy musical, amit egy filmben rendeztek meg.

Lássátok, halljátok az East-West nyitányát a Valami Amerika 2.-ből!

Röviden a sztoriból

A filmben ez a szerep eredetileg Timinek (Oroszlán Szonja) volt kiosztva, de ő eltöri a lábát a bemutató előtt, ezért ugrik be Eszter (Ónodi Eszter). A szerep, mint előbb megtudjuk, kulcsszerep. Ezzel indul a darab, és a fiúk az előadást is majdnem lemondták Timi sérülése miatt.

A kulcsszerep egy prosti, akit Timi hihetetlen lelkesedéssel formált meg. Van egy jelenet, mikor a Szabó Győzővel beszélget az egyik elmaradt próbán, és úgy tűnik nem lesz előadás. Ez egy nagyszerű párbeszéd. Egyrészt Timi pontosan érkezik (ő ilyet nem csinált még az első részben), másrészt még olyan áldozatokat is hozott a szerepért, mint mondjuk a szöveg megtanulása, sőt, ha a fiúk adtak volna neki gázsit, a mellét is megcsináltatta volna.

Egészen megsajnáljuk, aztán azt mondja, hogy annyira tudott azonosulni a szereppel, mire Szabó Győző megvetően azt a válasznak szánt kérdést teszi fel: „Kivel? A szifiliszes prostival?” Viszont a riposzt élét elveszi Timi azzal, hogy közli: „De van szíve!”

Szóval igen. Újra egy prosti a középpontban. És van szíve.

Az East-Westben ez a perdita a főszereplő nő barátnője. A sztoriból sokat nem tudunk meg, mindössze annyi világos, hogy a kommunista lány és a forradalmár fiú egymásba szeret, majd mindketten meghalnak. Na, ennek a lánynak a barátnője a prosti, és később ezt a lányt is kurvás cuccokban fogjuk látni.

És akkor a dal

A dal nyilván sokféle értelmezést tesz lehetővé. Az egyik kézenfekvő, hogy a benne megjelenő képeket rendszerkritikaként kezeljük. Ez természetesen jogos.

„Körbezárnak rég a falak.
Kezeden a lánc, nem vagy szabad.”

A kommunizmus valóban nem a szabadságról szólt, tehát a refrén első két során akár gondolkodnunk sem kell. Nem ért utazgatni, mindenféle falak gátolták a határtalanságot.

Közbevetőleg megjegyezném, hogy a nőnap sem a szabadságból nőtt ki. A nőnap azért került március 8.-ra, mert 1913-ban Oroszországban ekkor volt egy nagyszabású tüntetés a „kenyérért és a békéért”. Ezt a tüntetést nők szervezték, és bár a hatalomnak kényelmetlen volt, a nők kitartottak. Elég jó eredménnyel, hiszen a későbbi események nyomán a cár lemondott, a létrejött ideiglenes kormány meg első intézkedései között adott szavazati jogot a nőknek.

Például ezért is nagyszerű, hogy a kommunizmusban játszódik a darab. Meg azért, mert így jól lehet értelmet adni a következő szövegrészleteknek. Van itt monoton menetelés, ami nyilván a nagyszerű felvonulásokra tett utalás. A menetelésről még megtudjuk, hogy valahogy kellett menetelni, vagyis meg volt szabva a módja neki, ez újra erősíti a szabadságtól való távolság érzetét, majd újabb adalék, hogy öreg és fiatal is menetelt, vagyis mindenki, és egészen a halálig. Ebből az tűnik ki, hogy az életben nem volt látható megoldás a kitörésre, az élet egyetlen tartalma a monoton menetelés. A menetelésben erősen megjelenik a szabályozottság, azt a katonák szokták, előre betanult alakzatban lépdelnek, és mivel ebben a két sorban ez az egyetlen cselekvő ige, ez az egyetlen utal önkényes nem passzív változásra, ezzel teljesen le is zárja az egyén mozgásterét.

Monoton menetel a tömeg, ahogy kell,
Öreg és fiatal, míg meg nem hal.

A következő rész az otthoni csendről szól. A kinti rend beszüremkedik a magánéletekbe. Ki ne hallott volna még besúgókról?

Odakint nagy a rend, idebent néma csend.

Itt ugrunk egy kicsit, de majd visszatérünk.

Később bilincs van, fájdalom és reménytelenség. Lehet kiabálni, az sem segít, hiszen:

Nem figyel a Föld, csak forog.
Nem érez a szív, csak dobog.

Totális közöny és érzéketlenség. Tök jó!

A másik út

A filmben a lányok próbálják elcsábítani a nekik rendelt férfiakat. Többször is előkerül ennek egyik fontos módja: kurvásan kell öltözni. Például a fenti részlet után Tamás és Eszter újra egymásra talál, és Eszter meg is jegyzi, hogy nem hajlandó ezért a célért még egyszer kurvás szerkót húzni. Mert tett ő ilyet előtte is, csak az kevésbé volt sikeres. Meg Szabó Győző is a prostivá maszkírozott Timivel melegszik össze újra, bár annak voltak jelei, de ez is azért van, mert Timi nem csak a musicalben prosti, egy kicsit azon kívül is. Ugye ő tökre átérzi a szerepet. Hogy a legkisebb testvérről már ne mondjak semmit, ő például a Kurvák és rendőrök című szám után válik igazán lelkessé, ami a partnerével való együttlétet illeti. Vagyis az ő társa is kurvának öltözött. Micsoda véletlen!

Mielőtt végleg parttalanná válik a mondandó, gyorsan újra leszögezem, amit már tegnap is megpróbáltam: a perditák női megváltók.

Ennek fényében is lehet értelmezni az első dalt. PL.: így:

Ugye itt is bezártság, szabadsághiány stb., de a refrén második fele már ismét érdekes lehet:

Nem figyel a Föld, csak forog.
Nem érez a szív, csak dobog.

Megvetésnek örvend a legősibb mesterség, de inkább megtűri a Föld, nem figyel rá. Aztán a csak dobogó szív egy állati jó kép. Szívvel szeretni szokás, annak meg párok esetében gyakran lesz szex a vége. Itt van szív, biológiailag funkcionál, tehát szex van, érzelem nincs. (Így zárójelesen megjegyzem, hogy a viagra eredetileg szívgyógyszer, és milyen nagy mókamester a természet, hogy ezzel párhuzamban az erekcióra is jótékony hatással van. Ha már a szív és a szex szóba jött, ezt tisztázni akartam.)

És remélem az is feltűnik, hogy csupa férfi, illetve férfinak öltözött nő állja útját Ónodi Eszternek az első videóban. A táncban a hatalom (ami ugye „idegen”, és „hidegen földre nyom”) férfiak formájában elevenedik meg.

Aztán érdekessé válik a második strófa. A megszólítottat egy idegen hatalom a földre nyomja, és ott is tartja. Van itt fájdalom, bilincs, és lehet kiabálni, úgyis mindegy. A megszólítottnak semmije sincs. Gondolom, nem kell nagy képzelőerő, hogy ilyen képeket vizuáljunk prostik életéből.

Megfeszítve

Szándékosan hagytam ki egy kulcsfontosságú sort az eddigi elemzésből:

Nem ereszt a kereszt, mit hittél?!

Egyáltalán nem is illik elsőre a szövegbe. A kommunistázós, elnyomós értelmezésbe csak igen bajosan illeszthető bele, ezért is engedhetjük meg magunknak a továbbgondolást. Már tegnap is arról papoltam, hogy milyen fontos kapcsolat van megváltás, önfeláldozás és a perditaság között. És most ebben a szövegben is visszaköszön. Egy kurva énekében, ami egy olyan filmben hangzik el, ahol a végül boldoguló nők mindegyike beöltözött kurvának.

De ha nem elég a szöveg, akkor itt van az East-West zárójelenete. Figyeljétek Tomps Kátya milyen pozíciót vesz fel, mikor lelövik! (Vagy nézzétek meg újra az első videót. Abban is felveszi Ónodi a kereszt által meghatározott testtartást 1.00-nál.)

Bizony. Mondhatjuk, hogy megfeszül, mielőtt összesik.

Mert —és ez a lényeg, ezért nem kell haragudni a nőket értelmesen lekurvázó férfiakra sem—a perditák mindig megváltók, igazi, női megváltók, Jézussal párhuzamba állíthatók. Nem akarok ízléstelen lenni, és a keresztfán való szenvedést szimbolikus szintre emelve azt mondani, hogy Jézus a keresztfán feszült meg, a perditák pedig a kéjenc férfiakon, de megtehetném. Mindkettő önkéntes, de mert más nem maradt. Önfeláldozás önként. Ez is egy párhuzam.

U.I.: Nem! Nem Jézus kultuszát akarom lealacsonyítani, csupán azt kívánom bemutatni, hogy milyen nemes vonásokkal töltődhetnek föl a perdita-alakok.

Folyt. köv.

Holnap Szilágyi Géza