Remélem mindenki számára világos, hogy a világgazdasági válságot nem holmi fedezet nélküli hiteláramlás okozta és nem is egyéb pénzügyi machináció. A válságnak sokkal mélyebb okai vannak, és létezéséért egy a gazdasági tendenciáknál hatalmasabb erő tehető felelőssé.

Ahhoz, hogy megértsük a válság okát, visszafelé kell gondolkodnunk. Nem az a kérdés, hogy mi okozza, hanem az, hogy mit okoz. Ha az megvan, majd kitaláljuk kinek/minek is kell az az okozat.

Darwin is látná

A magyarázatban az evolúciónak most is fontos szerepe lesz. Onnan kell indulnunk, hogy belátjuk, a nőideál változásokon esett át. Nyilván. Kissé régebben még nem volt ám menő a nagyon sovány nő, sőt, kifejezetten nagyobb vágy ébredt a férfinemben teltebb idomok láttán. Ez mindössze azért volt, mert lehetett félni az éhhaláltól. Persze ma is lehet, de szinte minden más halálok valószínűbbé vált a Föld módosabb felén, így a nem evéstől való rettegés, mint motiváció, elhanyagolható.

A teltebb idom jellemzően zsírszövetből áll, és ez még jellemzőbb volt a plasztikai sebészet iparrá válása előtt. Ugyanis aki képes zsírszövetet előállítani és fenntartani, az jó eséllyel nem éhezik, de ennél fontosabb, hogyha mégis éhezésre kerülne a sor, akkor ellenállóbbnak bizonyul. Ez párválasztásnál bizony szempont. Mert bár bennünk, férfiakban nem kódolt az utódgondozás, nekünk a nemzés csak aktus, azért mégis foglalkoztat minket a következő generáció gondolata. Olyanformán méghozzá, hogy genetikailag meghatározottan is jobban preferáljuk a teltebb partnereket, hiszen éhínség idején ők jobb eséllyel hordják ki az aktus alkalmával „előállított” utódot.

Segíts magadon!

Ez a jelenség hívta életre a fűzőt, hiszen akkor még nem ültettek mindenhová szilikont, meg push-up sem volt. Ha pedig nem tudjuk önmagában növelni a mell méretét, akkor optikai trükköket kell bevetni, mert párválasztani előnyből jobb. A fűző elsődleges célja nem az volt, hogy minél kisebbnek tüntesse fel a derekat, igazából azért kellet kisebbnek feltüntetni a derekat, mert akkor a mellek és a fenék nagyobbnak hatottak. A mell mérete lehet állandó, ám a kapkodó férfitekintet könnyen átverhető, elég az arányokat megváltoztatni.

Most, hogy beláttuk, a teltséget az egyetlen nemzésen túlmutató férfiösztön hívta életre, belátjuk azt is, hogy ez az ösztön sorvadásnak indult. Ennek elsődleges tünete maga Naomi Campbell, vagy bármelyik topmodell, aki súlya miatt hajlamos a gyenge huzatot is antigravitációnak érezni. Mert ők ugye nem engedték meg maguknak azt a luxust, hogy zsírszövetet tároljanak a bőrük alatt, mégis újságok címlapjain hajlongtak. Divatházak tették őket nagyon vágyott szexuális zsákmánnyá. És a recept működött: vagy mi igényeltük őket, és akkor a divatcárok, a módosult nőideál apostolai csak kiszolgáltak, vagy annyira könnyen lehetett befolyásolni az ösztöneinket, hogy lenyomták az új szépségeszményt a torkunkon. Mondom, sorvadt, hiszen a zsírszövet már nem jelentett biológiai előnyt.

Aztán ez is megváltozott. Most, a válságban az élelmiszerárak nőnek, az egzisztencia megrendül, hirtelen bekapcsol az ősi ösztön, és újra vágyni fogjuk a teltebb idomokat. Így működik.

Minden bizonnyal ebbe zavarodott bele szegény Pamela Anderson is. Először belelapátoltatott a melleibe egy szatyornyi szilikont, ami kedvezett neki, hiszen a rockvilág ökológiai környezetéből igyekezett partnerre szert tenni, a rockerség pedig annál mélyebb, minél közelebb él valaki az ősállapothoz. Csak közbe kiderült, hogy enni van mit, ezért kivetette, majd megérezte a válságot, ekkor újat rakatott be, aztán elbizonytalanodott, és most már magam sem tudom, éppen, hol is tart a történet.

Hová tűnt Konta Barbara?

Kilyukadtunk valahova. Látjuk, a válság miatt változik az ízlés, méghozzá a nagy mell javára. Vagyis annak a valakinek/valaminek, ami a válságot okozza minden bizonnyal érdekeltsége van a nagy mellekben. Valamilyen világméretű nagymell-lobbi mozgatja a szálakat. Vagy magának az Úrnak a szemének kedvesebbek a nagyobb mellek, ezért közvetett módon beleavatkozik az egyetemes hímízlésbe, aminek kielégítése során Ádám és Éva lányai majd nem lesznek restek zsírszövetet hordani ott, ahová ő eredetileg milosztben teremtövé nekik.

Illetve az Idiet alternatív lehetőségként felveti, hogy Konta Barbara menedzsmentje szabadította ránk a válságot, hogy annak jótékony hordalékát, a nagyobb mell iránti igényt meglovagolja, és ezzel az alattomos keresletmanipulációval próbál új, előnyösebb szerződést kikényszeríteni valamelyik kertévéből.