Kék lázban ég az ország. Sőt! A világ. Az eszperantó nyelviskolák váltani kénytelenek, és a bennszülött na’vik nyelvét kezdik oktatni, az emberiség már le sem veszi a 3D-szemüveget, és mindezek felett valamennyi teremtmény nekiáll az életcsinálásnak, vagyis vadul dugni kezd. Ezt hozta nekünk az Avatar. Ez az újévi tanulság.

Érthető a film gyermekded erkölcsi mondanivalója, azt senki nem véti el, meg nagyszerű móka a 3D is, de az Avatar marhára nem ezektől lesz jó film. Mégcsak nem is sztoritól, ami kábé Utolsó szamuráj (és egy rakás egyéb film) digitálisan felpumpálva. Az Avatar azért jó film, mert arra okít, azt mutatja be, hogyan kell az életet fönntartani.

És most nem pusztán arra gondolok, hogy a genyó emberiség kivágja a fákat, hanem arra, amit csak akkor látunk, ha elkezdünk elmélyülni az Avatar mélyebben megbúvó rétegeiben.

Erre tessék, tökre megéri!

Pandóra

Így nevezik a bolygót (holdat), ahová az ember beteszi a lábát, hogy drága kőzetet túrjon elő. Ez az egyetlen cél. Problémát az jelent, hogy a legnagyobb lelőhelyre építették falujukat a bennszülött humanoid lények, a na’vik.

De máris előre haladtunk. Van még egy-két megemlítendő jelentésréteg Pandórával kapcsolatban. Ilyen például, hogy igaziból is létezik egy hold, amit így hívnak (a Szaturnusz negyedik holdja), és bármilyen meglepő, azt nem a Való világban vonagló pornós csajról nevezték el, hanem a görög mitológia egyik szereplőjéről.

Történt pedig, hogy az embereknek Prométheusz ellopta a tüzet, amivel aztán remekül lehetett még a színes fémeket is formálni, így megindulhatott a technológiai fejlődés. Ez persze fölbőszítette Zeuszt, ezért elküldte az embereknek Pandórát. Büntetésül. Apollón tanította dalolni és gyógyítani, Aphrodité formálta tökéletesre a fenekét (értsd: adott neki szépséget, kellemet) stb. Fontos még, hogy Pandóra kapott egy szelencét, benne minden földi bánattal és keservvel. No meg a reménnyel, de azt is értelmezhetjük nyugodtan keservnek.

Pandóra és szelencéje (hi-hi) igen kívánatosak voltak, ezért feleségül vette őket Prométheusz testvére, minden intelem ellenére. És ahogy lenni szokott, zsupsz, kinyílt a szelence és minden ragály és nyomorúság rászakadt az emberiségre, kivéve a reményt, mert az megtapadt a szelence alján. (Nem szeretnék bővebben belemenni, de remélem érthető, hogy a megtermékenyült petesejt ragadt meg, és valójában. Az a remény. Az élet fönnmaradásának záloga, bizony.)

Így már kicsit többet értünk a film alaphelyzetéből. Van ez az érintetlen hold, ami véletlen a szűzies Pandóráról kapta a nevét, idejön az ember a gépeivel, fegyvereivel, gyújtóbombáival (tehát a Prométheusztól kapott tűzzel), hogy kikotorjon valami kőzetet. Pedig a mítoszból tudjuk, nem szabad Pandórától ajándékot elfogadni, tehát nyilván elvenni sem, és különben is, büntetésül küldte az emberiségnek Zeusz, hogy tanuljunk.

Szóval éppen tanulunk.

A tudomány és Pandóra

Katonákon és kotrógépeken kívül jöttek még tudósok is. Biológusok, ilyesmi. Ők igyekeznek megérteni, mi zajlik a bolygón, de sajnos nem vehetnek mintát mindenhonnan. Hiába bújnak bele a na’vik testébe (az avatarokba, ugye) és tanulják meg a nyelvüket, sehogy sem bíznak bennük a bennszülöttek. Egészen addig, míg meg nem jelenik a tolószékes tengerészgyalogos köztük, akit kiválaszt a bennszülöttek istene. (Rászállnak a lelkek fájának magjai.) Na, ő lesz a biológusok között az antropológus.

A na’vik

A bennszülöttek nagyobbak és erősebbek az embernél, de csak nyilaik vannak. Technológiailag nem különösebben fejlettek, viszont mindenki dögös. A pasik úszóbajnokok, a nők strandröplabdázók testét kapták, és alig takargatják magukat. Meg az is kiderül, hogy az egész bolygó egyetlen élő egységként funkcionál, és minden élő egyed kapcsolódhat egy másikhoz vagy az egész holdhoz, mint élő organizmushoz a lelkek fáján keresztül. Olyan ez, mint a Mátrixban. A na’vik rácsatolják a copfjuk végét valamelyik állat hasonló csatlakozójára, és máris eggyé vállnak. PL. így lovagolnak.

A kiképzés

A dögös bennszülött csaj, Neytiri fogja kitanítja a mi tengerészgyalogosunkat. Vadászt farag belőle. És innentől nagy dózisban kapjuk a szinte leplezetlen szexuális utalásokat, amik elősegítik a történet mélyebb megértését. Az első ilyen pillanat, mikor a beépült avatar begerjed az oktatójára nyilazás közben. Persze az még tartja a távolságot, de mindjárt látjuk, hiába.

Kicsit később ugyanis, mikor Jake lenyilaz egy jószágot, és kivágja a szívét, a lelkes tanár megdicséri, miszerint „szépen ölsz”. Pedig nem így indult a kapcsolatuk. Idegenként meg akarta ölni, aztán tudatlan kisgyereknek, majd gyogyósnak nevezni. Erre addig jutnak, hogy szépen öl. Mondhatnánk lágyan:

"And there he was this young boy, stranger to my eyes,
Strumming my pain with his fingers,
Singing my life with his words,
Killing me softly with his song,
Killing me softly with his song,
Telling my whole life with his words,
Killing me softly with his song."

(The Fugees: Killing Me Softly részl.)

(Strum= hangszeren játszani tudás nélkül) (adalék a gyogyóssághoz és a szépen öléshez.)

Íme egy popkult utalás (kicsit erőltetve.). Azért kell, hogy ne csak a Ne légy barom című film Shakespeare-értelmezése legyen előttünk, amikor azt mondjuk, hogy az „öledben meghalni” az tulajdonképpen az aktus végét, az orgazmust jelenti. Tehát az ölés a halál okaként ebben a kontextusban nyilvány az orgazmus oka, ugyebár. Vagyis, amikor Neytiri azt mondja, „szépen ölsz”, akkor az azt jelenti: jó kan vagy. Ezek után már lehet menni sárkányt szelídíteni.

Sárkányok

Tényleg. Eljön az utolsó próba ideje, aminek az a lényege, hogy a leendő vadász marha magasra mászik, hogy megszerezze saját ikranját. Az ikrán ilyen repülő dinoszaurusz, kvázi sárkány, csak nem tud tüzet okádni. Úgy teheti a vadász magáévá, hogy összecsatlakozik vele a kitüremkedő idegvégződésén keresztül. Ez viszont különleges kapcsolat. Az ikrannak is ki kell választania a vadászt, ami abban nyilvánul meg, hogy meg akarja ölni. Ha sikerül összekapcsolódni, akkor az ikran már nem enged magához mást, vagyis ez egy életre szól. Mondanom sem kell, sikerül, Jake Sully könyörtelen légi vadász lesz ikranja hátán.

Ikrant birtokolni nagyon menő dolog. Eleve csak a szuperkanokat és szupercsajokat engedik a próba közelébe. Meg a sárkány egy igen tartalmas fallikus szimbólum.

Toruk makto

Miután igazi vadásszá vált Jake, és a helyiek igaziból befogadták, végre asszonyt választhat. Választ is, és az élet fennmaradásának jó szolgálatot téve ki is választja tanítóját, és hamarjában dugni kényszerülnek. Azt már említeni is fölösleges, hogy ez a kapcsolat is örökre szól, ők már egyek, és az egészet az életért csinálták.

Aztán az emberek lerombolják az otthonfát, amiben a helyiek laknak, sokan meghalnak, Jake pedig száműzött lesz. De ő segíteni szeretne, és ez csak egyféleképpen lehetséges.

Van a levegőnek saját ura, egy kurvanagy madár, ami még az ikranokra is veszélyes. A na’vik ezt toruknak nevezik. Azt jelenti: végső árny. Vagyis halál előtti sötétség, és így újra visszakanyarodtunk a halálszimbolikához. Mármost nagyritkán születik olyan na’vi, aki képes meglovagolni torukot is, akár egy ikránt. Őket úgy hívják: toruk makto, vagyis végső árny lovasa(i). Nem tudom, kell-e magyarázni? Űbernagy kan, aki megszelídítette a végső árnyat.

A tudatlan Jake-ből persze toruk makto lesz. Így száműzetéséből hamar visszatérhet, mindenki leborul előtte, mondhatnánk nagy respektusnak örvend, és még a dögös bennszülött is visszaszeret belé. Nem tudom világos-e, a toruk az kábé a repülő sárkányok Porsche Cayanja.

A szelence kinyílik

Toruk makto vezetésével nagy csapás éri az embereket. Nincs drága kavics, és még el is üldözik őket a bolygóról.

Fogalmazhatnánk úgy is: toruk makto kinyitotta Pandóra szelencéjét. A remény meg megtapadt, az élet fönnmaradhat.